Egy tökéletes napnak néztem elébe,mert a nyári szünet első napja volt és épp mentünk a barátnőimmel találkozni.Mentünk Mekibe és természetesen mint mindig a Tokio Hotel-ről áradoztunk.Lotti felvetette azt az ötletet,hogy menjünk el a Bécsi koncertre!             

-Ááááá...ez hülyeség...anyuék úgyse engednének el minket!-kiáltottam fel.

-És ha mégis?Én azért megkérdezem!-mondta Lotti.

-Én is!-tette hozzá Evelin.

-Ok.Akkor megpróbálkozom én is.

Miko már mentem hazafele azon gondolkoztam,hogy hogy kérdezzem meg majd anyát,hogy mehetek e.Ígyi-úgyis nemet fog mondani...éreztem.Mikor haza értem anyu mosolyogva fogadott és azt mondta,hogy van egy meglepetése a  számomra a jó biziért.Nagyon kiváncsi lettem.Bejebb mentem.Anyu a kezembe nyomott 3 darab TH jegyet a bécsi koncira.Majd elállt a lélegzetem.Nem is tudtam megszólalni az örömtől.Megkérdeztem,hogy ki jön velem?

-Hát szerinted?Lottival és Evelinnel!

Átöleltem anyut és mondtam neki,h köszönöm.Aztán megnéztem,hogy mikor van a koncert.Jézusom...ez holnap után van!-mondtam magamban.Anyu még elmodott mindent,hogy hol fogunk megszálni meg ilyenek.Aztán felrohantam a szobámba és azonnal felhívtam Lottiékat.Megkérdeztem,hoogy ők ezt tudták e?

-Igen...de alig bírtuk ki ,hogy ne mondjuk el.És képzeld tök jó...ma hajnalban indulunk!

-WOW!Akkor sietek pakolni jó cuccokat Sziasztok!

-Szia!

Beraktam minden menő rucimat és azonnal lefeküdtem aludni,hogy ne legyek holnap fáradt.Nagyon hamar eltelt az este.Szerencsére.Hajnali 3-kor indultunk el.Az úton szinte egyfolytában Billről és Tomról beszéltünk.Én és Lotti voltunk Tom rajongók,Evelin pedig Bill rajongó volt.Mikor odaértünk reggel 7 óra volt.Elmentünk a nagynénimhez,akinél megszálltunk és apu otthagyott bennünket.Még egy kicsit lepihentünk,de délben elindultunk nézegetni.Nagyon hamar eltelt az idő.Már kellet indulni a koncertre,de Evelin még ott sminkelte magát.

-Siess már Evi...el fogunk késni!!!-ordított rá Lotti

-Jól van megyek már!!

Odaértünk a nagy Stathalle-ba.Bementünk.Mind a 3-an vettünk TH-es sálat és pólót.Bementünk és leges legelőre fúrtuk magunkat.Elkezdődött a koncert.Először a Blog27 jött.Egy csómóan fújongtak...én nem,mert nekem semmi bajom nincs velük.Viszont Lotti!Ott ordibált,hogy "Le a Blog27-el!".Körübelül negyed óra múlva kezdődött csak el a TH.Mindenki sikongatott meg ordibált!Elérkezett a Schrei.Bill kutatott a tömegben  ,hogy kit hívjon fel.Végül megpillantotta Evelint.És intett neki,hogy  menjen fel.Evelin alig hidte el.Mikor vége lett a számnak Bill belesúgott Evelin fülébe.

-A koncert után találkozzunk a hátsó bejáratnál!-és rákacsintott.

Evelinnek már nem volt ideje,mert a biztonsági őr levette őt a színpadról.A koncert végén Evelin tökre be volt rezelve Billtől.Nem tudtuk mért.Mentünk a hátsó bejárathoz.EVelin lábai remegtek.Megpillantotta Billt.És megmerevedett.Bill odarohant hozzánk és mondta nekünk,hogy kövessük.Bementünk az öltözőjükbe.Ahogy Lottival megpillantottuk Tomot egymásra néztünk és megrohamoztuk.Megkérdezte,hogy szeretnénk e autogrammot.Mondtuk,hogy persze!Bill közben beszélgetett Evelinnel.

-Elhívhatlak enni valahova?-kérdezte Bill.

-Ha akarod.-felelt boldogan Evlin.

-Rendben,akkor holnap gyertek át hozzánk!-és Bill leírta egy kis cetlire a hotel nevét,ahol épp voltak.

Mi Tommal nagyon jól elbeszélgettünk.Megkérdezte,hogy nem e akarunk elmenni vele valahova?Mondtk egyszerre,hogy deeeeeeeeee!!!!!!!Aztán mennünk kellett,mert ők is mentek aludni.Másnap elindultunk megkeresni azt a hotel.Kicsit eltévedtünk..de a végén meglett!Bekopogtunk és Bill nyitott ajtót!

-Szia édesem!-mondta Evelinnek!

Evelin meg csak  bámult.

-Minek szólítottál?-kérdezte.

-Édesemnek...de ha nem teccik szólíthatlak drágámnak is...vagy aminek akarod!

-Tökéletes lesz az édesem!

-Rendben!

Bementünk és Tom ott ült a fotelen.

-Sziasztok!Már azt hittem sose értek ide!És az bizony kár lett volna!

Leültünk enni és csoda volt,ugyanis Tom makaróniát volt szerencsénk megkóstolni!:)A kaja után Bill bevitte a szobájába Evelint és mi Tommal leültünk TV-t nézni.A szobájában Bill megcsókolta Evelint.Evelin az örömtől az egekig repült.

-Akarsz velem járni?-kérdezte Bill

-Nanááá!Hiszen ez volt a legnagyobb álmom!-ugrándozott Evelin.

Mi kint jól elvoltunk.Tom egyszercsak átkarolt.Lotti  furcsán nézett.Én meg Tomra néztem.Aranyosan mosolygott rám.:)És adott egy puszit az arcomra.Lotti irigyen nézett.Tom egyre közelebb ült hozzám.Még este 8-kor is náluk voltunk.Lotti undokoskodott és duzzogott.Egy tök rémisztő filmet néztünk.Az egyik résznél nagyon megijedtem.

-Ha félsz bújj hozzám nyugodtan...én megvédelek!-mondta aranyosan Tom.

Ráraktam a fejem a vállára.Elaludtunk.Mikor Billék kijöttek megláttak minket,ahogy egymást átkarolva alszunk.De Lottit nem látták.Elment.Evelin felkeltett.

-Emma...Emma!Hol van Lotti?

-Foggalmam sincs...az előbb még itt ült melettünk!

-Látom ti is össze jöttetek!-kacsintott Bill Tomra.

-Jaja...még jó!

Elindultunk megkeresni Lotti.Mind a ketten kézenfogva mentünk a párunkal.Naon jó volt.Legelőször Móninál néztük meg...szerencsére ott volt.

-Van kedvetek még elmenni valahova?-kérdezte Bill

-Hát...eléggé álmosak vagyunk!-felelt  Evelin.

-Én nem!Én alidtam Tommal!-kiáltotam fel.

-Akkor mi elmehetnénk valahova baby!-mondta Tom.

-OK!

-Én elmegyek aludni...Sziasztok!-ment el Evelin.

-Héééé!ÉS jó éjt puszit nem kapok?-kérdezte Bill.

-Upsz...Bocsi!-és Evelin odament Billhez és lesmárolta.Aztán ellmentek mind2-en.Kettesben maradtunk Tommal a sötétségben.

-Követnni kéne a példájukat nem gondolod?-kérdezte.

-A smárolásra gondolsz?

-Aha!!!!!!!!!

Mélyen belenéztünk egymás szemébe és Tom lassan és óvatosan felém hajolt és gyengéden megcsókolt.

-Jól csókolsz.-mondta

-Köszi...te is!És a piercinged egyáltalán nem is zavar!

Erre Tom elnevette magát.és megint lesmárolt.Egész este együtt voltunk,mikor hirtelen eszembe jutott Lotti.

-Jajj Tom!Nekem mennem kell!

-Mért?

-Lotti...tudod...

-Jaaaaaa!Renddben.de holnap találkozzunk itt a nagy fánál.

-Rendben!-és lesmároltam és rohantam haza.

Evelin a fotelba ült.

-Mi van Lottival?-kérdeztem aggódva

-Semmi...bezárkózott a szobájába és nem szól semmit.

-Megpróbálom valahogy kiengesztelni.-mondtam

-Már próbáltam ...nem fog menni...tök fölös...

-Holnapra biztos megbénkél,hiszen már 7 éve a legjobb barátnők vagyunk!

De nagyot tévedtem.Lotti ki se jött reggelizni,csak amikor elmentünk Tomékhoz.Csókkal köszöntöttük egtymást.

-Na...ma mit akartok csinálni?-kérdezte Bill.

-Nem tudom...nekem mind1...Amit ti...-mondtam.

-Rendben...nekünk nemsokára el  kell mennünk beszélni a menedzserrel.Úgy gondoltuk jöttök velünk és utána...utána...csak a tietek a Kaulitz ikrek-kacsintott ránk Bill.

-Hééééé!Bill!Te csak Eveliné leszel!!!!!!-kiabált fel nevetve Tom.

-Te meg csak az enyém Tom!-mondtam én is nevetve.

Elmentük a menedzserhez.Tök jó fej volt.Kérdezgetett,hogy kik vagyunk éshogy mi vagyunk e az új csajaik meg ilyenek.Nem sok ideig tartott...kb 20 percig,amíg ott voltunk.Utána mentünk Tomékhoz.

-Mit szeretnétek hallgatni?-kérdezte Tom?

-Titeket!-kiabáltunk fel Evelinnel.

-Jajj neeee!!Lécci neee!!!-könyörgött Bill

-Jajj deeee!!Lécci deee!!!-könyörgött Evelin

-Na jó...de csak a ti kedvetekért.-egyezett bele Bill

Tök jó volt,mert nekik ilyen extra szuperr hi-fi-jük volt!Aztán nem bírtuk tovább.Már a Schrei számnál elkeztünk énekelni.Végis énekeltük az összes számot.

-Tök jó a hangotok!

-Köszi!

Egész nap együtt voltunk és smároltunk meg inden;)Este mindenki a pasijánál aludt és Lotti már nem naon érdekelt minket,mert tudtuk végülis,hogy már soha nem fog hozzánk szólni.Reggel csak egy papírka várt minket az asztalon ezzel az irattal:

                         Jó reggelt édesek!

Elmentünk beszélni a menedzserrel,mert támadt egy tök jó ötletünk!Nemsokára haza érünk!Sietünk hozzátok!

                   Sok puszi:Tom&Bill

Körübelül 12 órára haza is értek a fiúk.

-Mi az  a jó ötletetek?-kérdeztük

-Reméljük,hogy nektek is tecceni fog,mert ha nem egy kicsi bajban leszünk.-fintorgott Bill.

-Nos...Kirúgtuk a Blog27-et és beraktunk titeket előzenekarunknak,mert hallottuk tegnap,hogy milyen jól énekeltek!-folytatta Tom.

Mi meg csak ámultunk,bámultunk.Egy percre meg is merevedtünk.:)

-Lányok!Na hogy tetszik az ötlet?

-Nekem nagyon!-kiáltottam fel.

-Nekem is...de mi lesz a nevünk,meg milyen zenét játszunk majd és milyen lesz a stílusunk?

-Mindenre a válasz: amit akartok.-válaszolt Bill

-WOW!Hát ez tök jó!-kiáltottam fel!

Elkezdtünk gondolkni a nevünnkön meg mindenen.Arra jutottunk,hogy rockot fogunk játszani...persze nem olyan keményet...sőt inkább pop/rock-ot.A stílusunkat olyanra szerettük volna csinálni,mint amilyené a Blog27-é volt.Azért sajnáltuk Tolát és Alát...főleg én,mert én szerettem őket végülis és mondtam Tomnak,hogy ha majd tud hozzon majd össze egy talit velük nekünk.Mondta,hogy majd megpróbálja.A nevünkön agyaltunk a legtöbbet.Nem tudtok mohez kössük.Nem akartunk számot bele tenni,mert nem akartuk lemásolni a Blog27-et.Gondoltuk legyen benne a Rock szó.Aztán meg mondjuk Dolls.Így lett a nevünk Rock Dolls.Persze a Dolls nagyából Tom ötlete volt:P:)Aláírtuk a szerződést.Az első koncertünk 1 hónap múlva lesz,de addigra kellenek dalok,fotózás...stb.Végülis a dalok hamar meglettek,mert Bill írta őket és naon jók lettek!A fotózás is könnyen ment.A stílusunk meg nagyon király volt!Csuklópántok,lógó nadrág,kicsit nagy póló...kb,mint Tom :DAzán eljött az első koncert ideje.Eléggé be voltunk tojva.Lotti már visszament Magyarországra.Elkezdődöt a mi számunk és felrohantun a színpadra.Először mindenki nézett minket és hallgatta a hangunkat,hogy milyen.Ilyen üvöltözéseket hallottunk,hogy ez sokkal jobb,mint a Blog27,de persze volt fújoló is.A közepe felé már tökre belejöttünk.És már egyáltalán nem féltünk.Élveztük naon!Mikor vége lett jöttek a srácok...ők csúcs szuperek voltak!Amíg ők voltak mi pihentünk és hallgattuk őket.Aztán jött az autogramm osztás.Tőlünk is kértek egy csomóan és kérdezgettek,hogy mi az MSN címünk,meg járunk e Tomékkal...persze azt mondtuk,hogy nem...nem akartuk,hogy nagy botrány legyen rögtön.Az autogramm osztás után tökre ki voltunk.Mikor mentün k "haza" én elaludtam Tom ölében.Aztán mikor végre "haza" értünk bedőltem az ágyba és fel se keltem reggel 12-ig.

-Na felkelt az én kis hétalvóm!-mosolygott Tom és adott egy reggeli csókot.-Ezt meg kell szoknod édesem,mert ez mindig így lesz,ha koncertünk van!

-Majd megszokom...remélem.Evelin még alszik?-kérdeztem

-Dehogy!Ő már legalább 2 órája boldogítja Bill-t...Már én is kezdtem lelki beteg lenni.-mondta tök cuki kis kutya szemekkel.

-Jaj!Ne haragudj!Most bepótoljuk azt a 2 órát megígérem...csak mondjuk előbb had egyek...aztán pedig had fürödek le!

-Rendben,de siess!

-OK.

Elmentem kajolni.Tom fincsi reggelit készített nekem.Gofrit.Aztán mentem fürcsizni.Mikor már kijöttem a zuhi alól ,akkor vettem észre,hogy nem hoztam be a pólóm.Most mi t tegyek?Jézus!Nincs más választás.

-Tom!!!!!Tom!!!!!Behoznád nekem a pólóm,mert kint felejtettem!!!!

-Persze!!!!!Ezer örömmel!!!!-örvendezett Tom.

És  benyitott...én persze próbáltam magam takargatni,de ő meg nem akarta odaadnia pólót.Aztán eldobta átölelt és megcsókolt.Én is átkaroltam a nyakát és csókoltam.Aztán megkérdezte,h akarom-e.

-Hát...nem lennék hozzá még túl fiatal?

-...Nem tudom...de az nem baj!Bár én nem akarlak siettetni.

-Hát...rendben...végülis 14 vagyok már!

És megtörtént.Csodálatos volt!Életem legjobb 1 órája  volt...vagy több idő volt???:D

-Nah...ezzel most bepótoltuk a 2 órát!-kacsintott rám Tom.

-Ja!Az biztos!

Aztán felöltöztünk és kimentünk.Evelinék ott TV-ztek.Leültünk melléjük..Mikor vége lett a filmnek nagyon unatkoztunk.

-Nem csinálunk valamit?-kérdeztem

-De!Nekem van is egy ötletem!Csak ide kell hívni Gustavékat is!-mondta Evelin.

-Semmi gond édesem!-pattant fel Bill a telefonjáért.

Pár perc múlva Gustav és Georg már meg is jött.

-Na mi a nagy ötleted?-kérdeztem

-Üvegezés!

-De ahoz kellene még lány nem?-kérdeztem.

-Nem feltétlen!

És elkezdtünk üvegezni.Én Bill és Tom között ültem.Billnek tök jó illata volt!És kicsit közelebb mentem hozzá.És ezt ő is észrevette.Elkezdett rám mosolyogni.Én is rá.Ezt Georg meglátta és pont neki kelett feladatot mondania Billnek.

-Asszem kitaláltam!Bill...smárold le Emmát!-mondta Georg.

-MI?-kiabáltuk mind a négyen.

-Smárold le Emmát!

-Georg ezért még megfizetsz!-fenyegette Bill.

Aztán fölémhajolt és lesmárolt.Nagyon élveztük és kicsit el is húzódott.Tom és Evelin már ott morogtak.De mi nem hagytuk abba.Nagyon élveztük és először éreztem úgy,hogy nem Tom szívem választotja.De Tom megzavart minket és elhúzott engem Billtől.

-Jól van mostmár elég...megvolt a smaci...mehetünk tovább...Emma te pörgetsz...-mondta kissé szomorúan és morcin Tom.

A játékban ezután már nem volt semmi "durva".Utána Tom elhívott beszélni.

-Mi volt ez?-kérdezte

-Mi?-kédeztem.

-Úgy élvezted a smárolást Billel,hogy ennyire még velem se szoktad élvezni!

-Honnan tudod?

-Érzem...

-Ugyanmár Tom!Ennyire te sem lehetsz kicsinyes!Én téged szeretlek...-és it kicsit megcsuklott a hangom.

-Nekem nem úgy tűnik...

-Sajnálom!-és ott hagytam.

Tom elment egy nagy sétára Evelin meg elment új cipőt venni,mert a mostanija elszakadt.Gustavék pedig haza mentek,ami azt jelentette,hogy kettesben maradtunk Billel.Leültünk a fotelba.

-Jól csókolsz.-szólt hozzám.

-Köszi...te is!

-Köszi...Én nagyon élveztem...te?

-Én is...

-Nem akarod megismételni?

-De Bill!Én Tommal te pedig Evelinnel jársz!Tudod,hogy nem lehet!

-Tőlem nem tudnák meg!Ígérem!

-Hát..tudod most először éreztem,hogy nem Tom szívem választotja...

-Én is ilyesmit éreztem Evelinnel kapcsolatban.

-Huhh...Ezek szerint egymásba szerettünk!

-Hát nagyon úgy tűnik.-mosolygott és aztán lesmárolt.

Jó sokáig smároltunk.És iszonyatosan élveztük.Bill sokkal lágyabban smárolt,mint Tom.Sokkal jobban.Aztán abbahagytuk,nehogy valaki meglásson minket.

-És akkor most mi lesz?-kérdezte Bill.

-Hát nem tudom...Tom és Evelin nagyon ki lennének,ha megtudnák,viszont én szeretlek.

-Én is.És érted otthagyom Evelint!De hagyd ott te is Tomot!

-Én...én nem is tudom...félek,hogy utána Evelin már gyűlölne...mint Lotti.

-Ne aggódj!Majd én meletted leszek!-és átölelt.

Majd hazajött Evelin.Bill rögtön leült vele beszélni és 5 perc múlva Evelin sírva jött ki.Mentem hozzá rögtön vigasztalni.

-Ezt nem hiszem el!!!!Kidobott!!!MÉRT????-bőgött Evelin.

-Nem tudom...De ne aggódj nem lesz semmi baj!

Aznap este én aludtam Evelinnel,hogy vígasztaljam.De nem ment valami sikeresen.:SÉs közben azon is gondolkoztam,hogy most én nekem kell jöjjek.Ejtenem kell Tomot.De nagyon féltem.Másnap reggel egy lágy csók ébresztett...azt hittem Bill az,de tévedtem.Tom volt.

-Jó reggelt édesem!

-Tom!Mennyi az idő?

-4 óra.

-Hajnali 4??Minek keltettél fel?

-Hogy mutassak neked valami csodálatos dolgot.Bár koránt semmi annyira csodálatos,mint te,de remélem tecceni fog.

És kivitt a tetőre.Megnéztük a napfelkeltét.

-Tom ez tényleg gyönyörű!

-Az.De te méggyönyörűbb vagy!

-Köszi.

Mikor indultam volna vissza a házba megállított.

-Még nincs vége.Még van számodra valamim!-és elővett egy gyűrűsdobozt és letérdelt elém.

-Emma...Ezt a gyűrűt csak akkor kaphatod meg,ha hozzámjösz!

Erre alog kaptam levegőt.

-Jézusom Tom!!!!Ez nagyon drága lehetett!Igazán nem kelett volna!

-De kelett,mert szeretlek és annyira,hogy készánállok rá,hogy veled élljem le  az életem!

Erre megcsókoltam és azt mondtam,hogy nagyon aranyos,de még egy cseppet fiatal vagyok a házassághoz.

-Ez csak elgyezési gyűrű.Ez azt jelenti,hogy énmár megkértelek...ez a gyűrű mostantól összeköt minket.

-Tom!!!-és a nyakába ugrottam.Valamiért ismét azt éreztem,hogy Tom a szvem választotja.Vissza menbtünk a házba.Mindketten nagyon boldogok voltunk.Leültünk reggelizni és már Billék is ott voltak.

-Na mi az?Mért vagytok ilyen boldogok?-kérdezte Bill

-Megkértem Emma kezét!-virult Tom

Erre Bill majdnem megfulladt és elkezdett köhögni.

-Micsoda?????????????

-Jól halottad ...megkértem a kezét.

-Dehát nem vagytok ti még fiatalok az esküvőhöz?

-Ez csak eljegyzési gyűrű.-mondtam.

Bill meg úgy nézett rám,mindta eddig is vele jártam volna és most hirtelen Tomhoz mentem volna hozzá.Bill felállt az asztaltól és bement a szobájába az ajtót becsapva.

-Ennek meg mi baja?-kérdezte Tom.

-Nem tudom.-mondtam.

-Elmegyek megkérdezem.

-De ne csalj meg!!!!!

 -SOHA!

Bementem.Bill ott ült az ágyon és könyezett.A fejét fogta.

-Mért csináltad ezt?-kérdezte

-Sajnálom...én nem tudtam,hogy ez lesz.De attól még téged is szeretlek!

-Persze!Azért mész hozzá majd Tomhoz.

-Ugyan Bill!Te vagy a világon a 2.legjobb pasi...Azért az jóó!

-De nem az első...

Erre adtam neki egy puszités vissza mentem Tomékhoz.Mondtam Evelinnek,hogy szerintem menjen be hozzá...ráférne Billre egy kis vígasztalás.Evelin meg persze bement hozzá,mert még mindig szerette.

Mentem vissza Tomhoz.Leültem mellé és megfogtam a kezét.

-Tom.Tudod,hogy nagyon szeretlek,de...

-De??

-De nem mehetek  hozzád és azt se szeretném,hogy eljegyezz.

-...De...az előbb még tökre örültél....mért???

-Mert én mást szeretek...persze téged is de valakit egy kicsit jobban.

-Kit?Várj!Ne mondd meg!Csak nem Billt?

-De...-és lenéztem szomin a földre.

-Tudtam...Éreztem!

-Én nagyon sajnálom!

-Én jobban hidd el...-és Tom elment.

Én ott maradtam és elkezdem könnyezni.Néhány perc múlva már sírtam.Billék ezt meghallották és kijöttek hozzám.

-Mi a baj Emma?-kérdezte Evelin és letérdelt elém

-Szakítottam Tommal...-sírtam

Bill furcsán,de boldogan nézett rám,mintha azt mondta  volna,hogy köszönöm!

-Dehát mért?-kérdezte Evi.

-Mert mást szeretek...és kérlek ne haragudj rám!

-Mért haragudnék???-kérdezte

-Mert akit szeretek....az Bill

Erre Evelinben megállt a vér és csak nézett,de nem szólt semmit.

-Én borzasztóan sajnálom!

-Akkor Bill miattad szakított veleM?

-Igen....-mondta Bill.

-Hát...jó....most elmegyk és felfogom ezt a dolgot...kérlek bocsássatok meg!

És Evelin elment.Bill leült mellém és megölelt.

-Emma!Szeretlek!És mindent megtennék érted!És köszönöm,hogy szakítottál értem Tommal!

 -Hát...nem volt könnyű,de rájöttem,hogy téged szeretlek!És én azzal akarok lenni,akit szeretek!

Bill megölelt és megcsókolt.Eltelt 7 év.Bill megkérte a kezem.Én igen-t mondtam.Tom talált magának egy másik lányt és vele boldogan élt,már 2 gyerekkel a nyakán.:DEvelinnel a legjobb barátnők maradtunk és ő is talált magának mást.Lotti...Lotti is kibékült velünk,de ő neki nem kell egy pasi se,ahogy ő mondaná:)Billel 2 évvel később lett egy kislányunk.Tomnak mellesleg ikrei lettek:)Így építgettük továbbb a családfát és a végére mindenki boldog lett:D

Happy End!